A legjobb, ami egy grillcsirkével történhet

Néha veszünk grillcsirkét. Hiszen lehet ellenállni a Tesco parkolójában álló bódéból kicsapó, frissensült illatnak? Nem.

Viszont nem mindig fogy el... A comb meg a szárny még csak-csak, de a melle már túl száraz önmagában. Ilyenkor veszem elő a nagyikám húspástétom ötletét.

A csirkét szépen feldolgozom: kézzel, kiskéssel lefejtem a csontról a húst. Nem kell, hogy túl szép legyen.
Aztán egy nagykéssel nekiesek és addig vagdosom, kockázom, aprítom, amíg egészen pici darabkákká nem alakítom az egészet.
Persze tehetném késes aprítóba is, ha lenne nekem olyan. Így csak a kést kell elmosogatni (meg a deszkát).

Ha megvan az alapmassza, akkor puhítom és ízesítem. Teszek hozzá 1-2 evőkanál tejfölt, majonézt. Ízesítésnek nagyon jó bele a mézes mustár (1-2 kiskanál elég), az apróra vágott petrezselyem vagy pár szem csemegeuborka is jöhet.
Ha van idő rá, akkor megfőzök egy tojást is, és azt is belereszelem.
Ha kell, kerül bele só is, meg bors, sőt akár egy pici szerecsendió is.

Az a legjobb, az egészben, hogy egy senkinek sem kellő maradékból olyan mesés kence alakítható, amiért mindenki kapkodni fog, hogy ő kenhesse meg magának vele az utolsó szeletet.

1 megjegyzés:

Tündérviola írta...

Hű, ezt a receptet viszem. Köszi!