Szilvakrémleves konyakos aszalt szilvával



A gyümölcsleveseknél mindig komoly dilemmába esek, mert általában olyan finomak, hogy jobb lenne az ebéd végére tartogatni, desszertnek. Egy pici maradt is ebből a levesből, azt másnap bögréből kortyolgattam tízóraira. Úgy is isteni volt.

Ez mehet a levesbe: fél kiló szilva, 2 kanál cukor, 1 kanál kukoricakeményítő (Gustin), 2 kanál tejföl, 1 kiskanál őrölt fahéj. Plusz 10 szem aszalt szilva, 2-3 kanál konyak és némi puszedli.

Így készült: A szilvát kimagoztam, a cukorral és fahéjjal annyi vízben megfőztem, amennyi ellepte. Gyorsan megpuhult és szétesett. Elkevertem 2 kanál vizet, a tejfölt és a keményítőt. Belefőztem a levesbe: nem kell hosszan forralni, elég ha elkezd rotyogni és már le is lehet venni.
Felöntöttem egy kevés hideg vízzel, hogy gyorsabban hűljön és ne legyen túl sűrű. Simára turmixoltam és behűtöttem.

Az aszalt szilvákat is bele lehet főzni a levesbe, de jobban járunk ha pár óra konyakba áztatjuk. Ettől valami isteni íz és zamat orgia kerekedik. A leves jó savanykás, az aszalt szilva édes és fűszeres, a puszedli meg csak azért kellett, mert a gyerekek éppen rá vannak kattanva. Természetesen ők nem kaptak konyakos szilvát.

1 megjegyzés:

orsolya vanessza kiss írta...

Gyönyörűen néz ki!

AZt hiszem, kipróbálom! :)