Bereznay Tamás mai magyar ízei


Bereznay Tamás neve a Nők Lapjából csenghet ismerősen. Egyébként minden oka megvan arra, hogy büszkén mosolyogjon a könyve címlapján, ugyanis a köztársasági elnök díszvacsoráinak menüjét is ő szokta kitalálni, ami azért lássuk be, nem semmi. Az első könyve címe Mai magyar konyha, de azóta megjelent egy újabb, Süteményeskönyv címmel. Bereznaynak egyébként blogja is van, de sajnos nem mondanám igazi gasztroblognak, inkább a könyvekkel kapcsolatos promócióról szól.

Én az elsőt, a magyarosat vettem kezembe, amiről azt mondja a szerző, hogy régi nagy álma vált ezzel valóra.

A könyv a szokásos szakácskönyv alakzatot hozza: keménykötés, nagy formátum, vastag belívek. Még védőborító is van. A papír szép, kissé érdes felületű, a színek nem virítanak rajta, de ettől egyfajta kicsit nosztalgikus lesz a hangulata. A képek elég sötétek, sokszor csak apró részletekre koncentrálnak. Az ételekhez éppenséggel nem mindig csinálnak kedvet, hiszen nem is látszik a kaja, de attól még az egész könyv egységes és szépséges, vagyis hangulatos lesz. Imádom, hogy a fejezetcímeket keresztszemes hímzést imitáló betűkkel írták ki.

A receptek 240 oldalon sorjáznak, előételtől a húsos és húsmentes fogásokon át, a salátákon és savanyúságokon, sós falatokon keresztül az édességekig. Szépen átfogja azt, amit manapság a magyar konyha részeként szokás értelmezni. Van rakott krumpli meg töltött paprika, csalamádé meg gulyásleves. Néhány fogás már nem ennyire egyértelmű, de azért elég csábító, mint például a báránysült paradicsomos fehérbabbal vagy a véres hurka kelkáposztával.

A leírások szikárak, pontosak, de nekem nagyon hiányoznak a bevezetők a receptek elől. Mivel én nem csak megfőzöm, hanem olvasgatom, lapozgatom elalvás előtt a szakácskönyveimet, ez a könyv legnagyobb hiányossága: a személyesség és a történetek.

Próbafőzéshez egy olyan receptet választottam, ami nem a káposztás tészta vagy spenót hagyományos ízeit, hanem egy picit különlegesebb vonalat követ. Igazából nem tudom megfejteni, hogy került ez az étel a könyv koncepciójába, de attól még igen-igen finom lett.

Kukoricás csirkeragu burgonyapüré alatt sütve

Mi került a 4 személyes adagba? 60 dkg csirkemell filézve, 30 dkg kukorica, 1 csokor petrezselyem, 2 dl tejszín, 1 kis fej vöröshagyma, fél kaliforniai paprika, 10 dkg trappista sajt, 80 dkg burgonyából készített püré tejjel és vajjal, só, bors.

Hogyan készült? A hagymát, húst, paprikát felkockáztam. A hagymát kevés olajon párolni kezdtem, hozzáadtam a húst, illetve fél dl vizet és puhára pároltam. Ez után kerül bele a paprika , petrezselyem és kukorica, illetve a tejszín és 1 dl víz. Fűszereztem, majd tűzálló tálba átöntöttem. Befedtem a krumplipürével, rászórtam a reszelt sajtot, majd forró sütőben 20 perc alatt megsütöttem.

Megjegyzések: nekem a hús és krumpli túl sok volt, a zöldségekből viszont elfért volna több is. Tejszín helyett én tejföllel forgattam össze, mert jobban szeretem a savanykás ízét a tejfölnek. Egyébként kiváló étel!

1 megjegyzés:

Ildy írta...

Ezt a fajta rétegezést szerintem leginkább az angol konyha alkalmazza előszeretettel. Például a bárányhúsos "Shepherd pie", amit én marhahússal próbáltam, és úgy is nagyon finom. De halas vagy kolbászos ragut is tesznek alá.